2011. január 28., péntek

ami valójában..


  • Miért akkor fogynak el a szavak, amikor leginkább kellenének, Miért akkor tűnsz el egyből, amikor igazán szeretnélek?

  • Nem számít mikor jött, nem fontos, hogy nem volt mellettem a kezdetek kezdetétől. A lényeg, hogy megjelent és azóta nem hagy el. Soha nem hagyott még cserben. Én sem hagyom őt. Nagyon vigyázok rá. Hatalmas kincs az életemben. Meglehet az egész életem...
  • Az apám sokszor figyelmeztetett, ne vacakoljak álnevekkel, ne nevezzem életnek azt, ami valójában fájdalom.
  • ..amióta ismerem, azóta nekem Ő a legfontosabb..az elején legfontosabb barát, majd a legfontosabb ember a világon, most pedig a fájó, de legfontosabb emlék..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése