2011. február 3., csütörtök

de most még téged látlak.


-Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek, hogyan kell.

-Szerettem volna itt megállni - az emlékek újabb sorozata volt a legfájdalmasabb - de a képek megállíthatatlanul tolultak fel, egyik a másik után.

-"Egyszer majd elfelejtelek téged, és nem fog fájni fejem, de most még téged látlak utcákon és tereken, reggel a májkrémes kenyeren, boltban a mosószereken, a hazug tekinteteken, biztonsági felvételeken, minden ordító gyereken, moziban a sírós részeken, könnybe lábadt szemeken."

-„A szerelem okozta számos kín közül, az a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt, akit csak szeretni tudunk!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése